A Tisza-tó éke
A Tisza a Duna legjelentősebb mellékfolyója, a jelenlegi hossza 962.2 km, a szabályozás előtt 1420 km volt.
A Tisza az Ukrajnában levő Máramarosi-havasokban 1886 m magasságban eredő Fekete- és Fehér-Tisza összefolyásából keletkezik. A vízgyűjtő területe 157000 km2. A Visó torkolatától 63 km hosszan az ukrán-román határon folyik. Magyarországot a 744.5 fkm-nél éri el. Tiszabecstől kezdődik a 25.2 km hosszú ukrán-magyar határ. A Tisza mindkét partja Szatmárcsekétől, a 719.3 fkm-től magyar terület. A 643 fkm-től, Lónyától 17.2 km-en újra az ukrán-magyar határon, majd 5 km-en a szlovák határon folyik a 620.8 fkm-ig. Magyarországi hossza 584 km. A 159.6 fkm-nél átlépi a szerb határt. A Tisza Slankamennél, az 1214.5 fkm-nél ömlik a Dunába.
Hasznos tudnivalók
A Tiszán minden irányban bármilyen típusú csónakkal túrázhatunk. A hajóforgalom kicsi.
A Tisza zavaros és méy víz, a folyó medrét állandóan változtatja. A kanyarok belső (domború) oldalán levő homokzátonyok is hirtelen mélyülhetnek. Aki nem tud úszni, viseljen mentőmellényt! A folyót átúszni, ittasan evezni és fürödni tilos és életveszélyes. Ne fürödjünk hidak, zsilipek, kompok, szivattyúk közelében, örvényes helyen, és ott, ahol azt tábla tiltja! A magas partok közelében óvatosan haladjunk, mert bármikor nagyobb mennyiségű föld, homok, fa zuhanhat ránk.
A kompkötelet ne fogjuk meg, mert sérülést és borulást okozhat! A hajók előtt 300 m-nél, mellettük 30 m-nél nagyobb távolságra kell elhaladnunk.
A kikötött hajók, uszályok és úszó vízkivételi művek mellett a víz felőli oldalon haladjunk el, mindig azon az oldalon, ahol a piros-fehér zászló, tábla vagy fény van! A piros jelzésű oldalon elhaladni veszélyes és tilos.
Ugyancsak figyeljük a hajóhidak jelzéseit is; áthaladás a táblával jelzett nyílásban. Itt nincsenek kötelek, máshol lehetnek, ezért ott veszélyes az áthaladás. Minden esetben tartsuk be a hídszemélyzet utasításait!
Halászni, horgászni csak az idevonatkozó rendeletek betartásával lehet. A varsákat, hálókat ne bántsuk!
A Tisza június közepe után "virágzik", ez a kérészrajzás. A Felső-Tiszán még előfordulhat a délutáni-esti órákban. Sok a bögöly és a szúnyog.
Minden tiszamenti faluba jár autóbusz és ott vegyesbolt, kocsma is található. Hétköznap a boltok általában reggel 7-10 és 14-18 vagy 16-19 óra között vannak nyitva, szombaton azonban csak délelőtt. A kocsmák este 20 óráig, az éttermek, cukrászdák délben és ünnepnapokon is nyitva tartanak. Zöldség és gyümölcs beszerzése rendszerint magánházaknál lehetséges.
A vízitúrázók a víz partján az 50 m-es sávban táborozhatnak, kivéve a helységek belterületét, vagy ha a közelben kemping van, és ahol ezt tábla tiltja. Ajánlatos az állatok által használt utakat, legelőket és itatóhelyeket elkerülni.
Mindenhol védjük a természetet, távozáskor a területet állítsuk vissza az eredeti állapotába, a szemetet égessük, illetve ássuk el! [Az égetés a papírra és a polietilénre, az ásás a szerves hulladékokra vonatkozik. Fémet, egyéb műanyagot tessék csak szépen elvinni a legközelebbi kukáig! (*Döme*)] A tüzet vízzel oltsuk el, és földdel takarjuk le! Szemetet vízbe ne dobjunk! Őrizetlenül ne hagyjuk a felszerelésünket!
Az Alföldön a nyár forró, a levegő 20-35 °C, a víz 18-24 °C, áradáskor 12-15 °C-ra hűl, de mértek már 28 °C-ot is. Július végétől szeptember közepéig ritkán esik, de hetenként egy záporra, zivatarra számíthatunk.
A Tiszában 45 fajta hal él. A legismertebbek, a békés halak, a kecsegék már csak a Felső-Tiszán élnek, a duzzasztott vizet nem kedvelik. A márnával hasonló a helyzet. A ponty, az ezüstkárász és a dévér gyakori. A ragadozók közül a harcsa óriásira nő, a holtágakban a törpeharcsa gyakori, a domolykó, a csuka már csak a Felső-Tiszában van, nemrégen telepítették be a busát és az amurt, valamint az angolnát.
Gyakoriak a löszfalakban a partifecskék, az ártéri fákon a gémtelepek.
